40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet részletek, VMBSZ

5. ellenőrzés: minden olyan tevékenység, amely e rendelet hatálya alá
tartozó villamos berendezés állapotának megfelelőségét vizsgálja a
berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból
követelményeket tartalmazó szabványok részletezése szerint

13. karbantartás: a villamos berendezések tervszerű, megelőző
állagmegóvása, javítása, tisztítása, a szükséges cserék és pótlások elvégzése,
esetenként az üzemi meghibásodás előzetes elhárítása, amely nem jelenti a
villamos berendezés élettartamának növelését vagy kapacitásának számottevő
bővítését, elmaradása pedig az élettartam csökkenését eredményezi

18. magánvezeték: a Vet. 3. § 44. pontja szerinti fogalom

22. szabványossági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a
méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó –
különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely
alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy
azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások
valamennyi kritériumát

24. szerelői ellenőrzés: legalább erősáramú villamos szakképzettség alapján
végzett ellenőrzés, amelyhez a szigetelésellenállás-mérésen kívül nem
szükséges az áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatása céljából
műszeres mérés és a mérési eredmények kiértékelése

27. üzemeltető: a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes
személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely a villamos berendezéssel
rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult
annak üzemeltetésére feljogosított

29. vezetékhálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer
hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt, valamint ezek
tartószerkezetei

30. villamos berendezés: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek
meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, beleértve
az összes olyan villamos szerkezetet, amely a villamos energia termelésére,
szállítására, átalakítására, elosztására, tárolására és felhasználására, az
elsődleges és másodlagos villámáramok vezetésére szolgál, de nem minősül
villamosműnek; továbbá a felhasználói berendezés, az elektromos gépjármű
energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas
töltőállomás, a közvilágítási berendezés, a közvilágítási elosztóhálózat,
valamint az összekötő berendezés; a villamos berendezés részét képezi a vele
fémes vezetői összeköttetésben lévő villámvédelmi berendezés és annak részét
képező földelő berendezés is

Villamos
Műszaki Biztonsági Szabályzat
 VMBSZ

1.1.22. A villamos berendezésen áramütés elleni védelem szempontjából
időszakos szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. A lakóépületek
fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem
utáni és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett
felhasználói berendezései esetében a szabványossági felülvizsgálat
elhagyható. A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején
érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. Korábbi előírások
szerint létesített – a vizsgálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő –
berendezések esetén a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása az
érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban
meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron
következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően
végzendő el.

1.1.22.1. A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából
történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés
használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője
a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és
hordozható biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként,
b) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos
berendezésen, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos
berendezésen, valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény
50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
továbbá jelentős villamos berendezésen legalább 3 évenként,
c) egyéb esetben legalább 6 évenként végezteti el.

1.1.22.2. Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden
esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni. A
felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje az
érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban
meghatározott időpont. A villamos berendezés áramütés elleni védelemmel
kapcsolatos időszakos szabványossági felülvizsgálatának határideje az előző
felülvizsgálat naptári napjának megfelelő napon jár le a felülvizsgálat
esedékességének évében.

1.1.24. A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak
akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás
és a veszélyes helyzet vagy állapot megszüntetését igazolja. Ennek során
figyelembe kell venni a következőket:
a) Ha a meghibásodás észlelésekor vagy időszakos ellenőrzéskor végzett
vizsgálat közvetlen tűzveszélyt vagy közvetlen életveszélyt mutat ki, az
érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a hiba
kijavítása utáni eredményes vizsgálatot követően szabad újra bekapcsolni.

b) Ha a meghibásodás észlelésekor vagy az időszakos ellenőrzéskor végzett
vizsgálat olyan meghibásodást vagy hiányosságot mutat ki, amely nem okoz
közvetlen tűz- vagy életveszélyt, akkor a veszély súlyosságának és a kijavítás
lehetőségeinek mérlegelése alapján a javításra ütemtervet kell készíteni, s ezt
írásban kell rögzíteni. Ha az ütemtervben rögzített határidőre a javítás nem
készül el, akkor legkésőbb e határidő napján az érintett berendezésrészt le
kell választani a hálózatról, s ezt csak a meghibásodás elhárítása vagy a
hiányosság kiküszöbölése utáni eredményes vizsgálatot követően szabad
visszakapcsolni.

1.3.34. Üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a fogyasztói berendezését
tápláló összekötő berendezésen lévő kismegszakítókat visszakapcsolni, és a
szakképzetlen személyek által is kezelhető (becsavarható) olvadóbiztosítókat
cserélni, kivéve, ha ezek elzárt villamos kezelőtérben vannak, vagy elzárt
villamos berendezésnek minősülnek, vagy az üzemviteli megállapodás ezt
tiltja. Üzemviteli megállapodásban szereplő tiltás esetén azt a berendezés
kezelőszervénél egyértelműen jelölni szükséges.

1.3.37. Ha az összekötő berendezés karbantartása, átalakítása bővítése
áramszünettel jár, ez 12 órán belüli időtartamra a felhasználó három
munkanappal előbbi értesítése esetén – ellenkező megállapodás hiányában – a
felhasználó hozzájárulása és kártalanítása nélkül is elvégezhető; ennél
hosszabb áramszünet csak a felhasználóval történő megállapodás alapján
tartható.

1.4.8. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének a berendezést úgy kell
karbantartania, hogy az közvetlen életveszélyt, közvetlen tűzveszélyt ne
okozzon, s berendezéseinek állapota ne veszélyeztesse a közcélú hálózat, a
csatlakozó berendezés, valamint az összekötő berendezés üzembiztonságát
vagy a veszélyt okozó berendezésrészt – annak kijavításáig vagy lebontásáig –
haladéktalanul le kell kapcsolnia a hálózatról.

1.4.10. Ha a felhasználói berendezésben áram-védőkapcsoló van felszerelve,
annak működőképességét legalább félévente, építési felvonulási területen
üzembe helyezéskor és havonta az üzemeltetőnek a próbagomb
megnyomásával ellenőriznie kell. Az áram-védőkapcsoló működőképességének
ellenőrzéseit – kommunális, lakó- és egyéb épületekben üzemeltetett
felhasználói berendezések kivételével – bizonylatolni kell, és a bizonylatokat az
üzemeltető köteles legalább a felhasználói berendezés következő időszakos
ellenőrzéséig megőrizni, és úgy tárolni, hogy az hozzáférhető legyen.