kérdőjel

Gyakori kérdések

A 32 amper valóban ingyenes? Nem

Az áramszolgáltató ugyan valóban csak 7500 forintot kér a “biztosíték” cseréjért és a visszaplombálásért, de műszaki követelményeket is támaszt. Ami egy 3 évnél régebbi kivitelezés esetén szinte biztosan nem megfelelő. A jelen műszaki követelmények teljesítéséhez az ELMŰ által ajánlott (regisztrált) szerelő bevonása szükséges (mint én is). Ez a szerelés viszont nem ingyenes, sőt nem is szabott áras. Azaz ahány villanyszerelő, annyi árajánlat.

A villanyórát valóban ki kell helyezni bővítés esetén? Nem

Társasházi környezetben ez nem kötelező. Egyéb esetekben viszont van, hogy valóban elkerülhetetlen.

Nem regisztrált szerelő is végezhet teljesítménybővítést, úgy hogy később egy regsiztrált szerelő “lepapíroz” mindent? Nem

Az ELMŰ etikai kódexe is tiltja.

Mennyibe kerül a hibaelhárítás? Munkaidőben 16-20 000 Ft. Munkaidőn kívül vagy ünnepnapon 20-30 000 Ft. Ezek csak tájékoztató összegek, ez a hibától függően változhat.

Csak 1 db lámpám vagy kapcsolóm van amit fel kéne szerelni. Ezt is vállalják? Igen

Hibaelhárítást SOS is végeznek? Azaz kiérnek 1 órán belül? Kapacitás függvényben elképzelhető, ezt aktuálisan telefonon tudjuk biztsan megmondani.

Teljesítmény bővítés, villanyszerelő, villanyszerelés

Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó szabványok

MSZ HD 60364-7-701:2007

Helyiségek fürdőkáddal vagy zuhannyal

 

MSZ HD 60364-7-702:2011

Úszómedencék és szökőkutak

 

MSZ HD 60364-7-703:2006

Szaunafűtő berendezést tartalmazó helyiségek és fülkék

 

MSZ HD 60364-7-704:2007

Építési és bontási területek berendezései

 

MSZ HD 60364-7-705:2007

Mezőgazdasági és kertészeti építmények

 

MSZ HD 60364-7-706:2007

Vezető anyagú szűk helyek

 

MSZ HD 60364-7-708:2010

Lakókocsiparkok villamos berendezései

 

MSZ HD 60364-7-709:2010+A1:2013

Kishajó kikötő és hasonló helyek

 

MSZ HD 60364-7-710:2012

Gyógyászati helyek

 

MSZ HD 2364-7-711:2003

Kiállítások, bemutatók és standok

 

MSZ HD 60364-7-712:2016

Napelemes (PV) energiaellátó rendszerek

 

MSZ HD 60364-7-714:2013

Szabadtéri világítóberendezések

 

MSZ HD 60364-7-715:2012

Törpefeszültségű világítási berendezések

 

MSZ HD 60364-7-717:2010

Mobil vagy szállítható egységek

 

MSZ HD 60364-7-718:2013

Kommunális létesítmények és munkahelyek

 

MSZ HD 2364-7-702:2011

Lakókocsik és lakóautók villamos berendezései

 

MSZ HD 60364-7-722:2016

Villamos jármű táplálása

 

MSZ HD 60364-7-729:2010

Kezelési vagy karbantartási folyosók

 

MSZ HD 60364-7-730:2015

Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények. Belvízi hajók szárazföldi villamos csatlakozásainak szárazföldi egységei

 

MSZ HD 60364-7-740:2007

Vásárokban, vidámparkokban és cirkuszokban lévő szerkezetek, szórakoztató eszközök és pavilonok ideiglenes villamos berendezései

 

MSZ HD 60364-7-753:2014

Fűtőkábelek és beágyazott fűtőrendszerek

 

https://prod.mszt.hu/hu-hu/

Mérőhely burkolat csere.

Az elöregedett mérőhely burkolatának, fedelének cseréje is a regisztrált villanyszerelő feladata. A már nem átlátszó elöregedett, leolvashatatlan villanyoradoboz tetejének cseréje, a típus ismeretében viszonylag gyors és egyszerű feladat. Általában az adminisztráció tovább tart mint a munka. Azonban sajnos nem díjmentes, mivel a mérőhely a fogysztó tulajdonában van így a karbantartás felelőssége és költsége is rá hárul.

A helyszínen telefonon keresztül engedélyt kérünk, az ajánlott szerelőknek fenttartott ügyfélszolálattól a plomba eltávolítására. E nélkül a munka nem végezhető el. Csak a szükséges plombák kerülnek eltávolításra és ezt az ELMŰ belső rendszerében rögzítik is. Tehát a mérés nem lesz hozzáférhető.

Ezek után megtörténik a csere.

Amikor végeztünk a munkával, egy másik műszaki telefonszámon meg is kérjük a visszaplombálást. Az ELMŰ szerelői sajnos nem időpontra, csak napszakra pontosan jönnek, egy előre egyeztetett időpontban. Délelőtt vagy délután. Ez a munka díjmentes.

A munkáról egy kivitelezői nyilatkozatot is kap amelyen igazolni tudja a munkát az ELMŰ felé.

Hensel, csatári burkolatokat egyszerűen be lehet szerezni. Az ettől eltérő típusokkal lehet beszerzési gond.

#Villanyóradoboz, #villanyóraburkolat, #mérődoboztető, #villanyóratető, #homályosvillanyóradoboz, #henseltető, #henselburkolat …

Teljesítmény bővítés, villanyszerelő, villanyszerelés

32 amperig ingyenes (?)

Gyakran kapunk olyan telefonhívásokat, hogy bővíteni szeretnék a rendelkezésre álló elektromos teljesítményüket otthonukban. És az ELMŰ-től azt a tájékoztatást kapták, hogy “ez alanyi jogon jár és ingyenes”.

Ez így ebben a formában biztos nem fedi a valóságot!

  • 32 amperig az ELMŰ nem kérhet hálózat fejlesztési hozzájárulást, ez egyébként nem az Ő jószívűségük, hanem törvény kötelezi őket.
  • Azonban egy 7500 forint körüli összeget mégis csak fog kérni túláramvédelem cseréje címszóval. (kezd szertefoszlani az ingyenesség, de ez még tényleg viselhető összeg lenne)
  • Támaszt egy minimális műszaki követelményt is. Mint az autóknál a műszaki vizsga, mégis csak az ő hálózatukat használjuk, bármi ne legyen rákötve. Ez rendben.
  • Ezek a műszaki követelmények, hogy teljesüljenek már nagyon távol állnak az ingyenestől. Ezek már komoly összegek tudnak lenni…
 
 

Gáz EPH

Gáz EPH jegyzőkönyv, vagy gáz eph nyilatkozat kiállítása.

Gáz EPH kialakítása.

Meglévő gáz EPH minősítése, mérése.

Mint ahogy a mérőhelyi (ELMÜ-s) munkák esetében is. Nem külsős vállalkozókkal dolgoztatunk, NEKÜNK VALÓBAN VAN JOGOSULTÁSGUNK EPH minősítésére.

 

Védő egyenpotenciálra hozó vezetőként a gazdaságosság irányában változtak a követelmények.


Amennyiben minden megfelelő, úgy a jegyzőkönyv kiállítása 15000 Ft

Gázcsatlakozások és gázkészülékek egyenpotenciálú bekötése.

Az orszag területén működő gázszolgá1tató társaságok a gázkészü1ékek üzembevételét a gázcsatlakozások és a gázkészülékek villamos-szakember á1tali egyenpotenciálú bekötéséhez illetve a bekötés bizonylatolásához kötik. Miért van erre szükség?

Villamos szempontból azért jó ez az összekötés, mert ennek hiányában egy eseteges meghibásodáskor a gázcső máshonnan hozhat idegen feszü1tséget és így a villamos szerkezetet kezelő személy két – látszólag földelt – fémszerkezet érintve áramütést kaphat.

A gázszolgáltatók szempontjából biztonságot nyújt ez az összekötés, mert a nem egyenpotenciálra hozott fémszerkezet fémes áthida1ása szikrát okozhat, ami a szivárgó gázt a levegő környezetben berobbanthatja. Ugyanakkor félnek is a bekötéstö1, egyrészt, mert az a csövet határozott potenciálra helyezve, annak szétszerelése, megbontása esetén okozhat szikrát, másrészt az elektrolitikus korrózió kialaku1ásátó1 tartanak. További problémát jelent az, hogy újabban a gázkészülékeket hajlékony műanyagcsővel kötik be a gázcsöhá1ózatba és ennek mechanikai védelmére fémharisnyát alkalmaznak, amelynek két végén e harisnya megfele1ö villamos érintkezése nem minden típusnál megoldott. Van olyan típus is, amelynek jó villamos összekötését a magyar gyártó nem csak megvizsgá1ja, de erről tanúsítványt is ad; van azonban a forgalomban számos olyan típus is, amely fémharisnyája csak néhány szálánál érintkezik villamosan a két végponthoz csatlakozó fémcsőhöz, s ezért néhány amperes kiegyen1ító áram fellépése esetén felizzik, s a műanyagcsövet átégetve meggyújthatja a kiáramló gázt.

Tekintsük át:

Hol kötelező az előírások szerint az egyenpotenciálú összekötés?

Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411. szakasza intézkedik a. Védelem a „táplálás önműködő lekapcsolásával” érintésvédelmi megoldások kialakitásáró1. Ennek keretében a 411.3.1.2. szakasza szerint: a szerkezeti fémrészeket, a központi fűtést és a légkondicionáló berendezéseket, és ha ez megoldható, a vasbeton épületszerkezetek fő fémrészeit, mint idegen vezetőképes részeket az egyenpotenciálú összekötésbe be kell kötni. Az épületbe kívülről bevezetett ilyen idegen vezetőképes részeket az épületen belü1, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni. A szabvány a védővezetők földelésével kapcsolatban kötelező előírást nem ad, de a TN-há1ózatokra vonatkozó 411.4.2. szakasz 2. Megjegyzése szerint: a védővezetőket ajánlatos ott fö1delni, ahol azok az épületekbe vagy telkekre belépnek.

Az egyenpotenciálú összekötéssel kapcsolatban a már visszavont MSZ 172-1:1986 szabvány tartalmazott további részletes előírásokat: A szabvány 3.1.2. szakasza szerint: Minden épületben, amelyben védővezetős érintésvédelmet alkalmaznak, és az épü1etben a helyhez kötött villamos szerkezetek testével egyidejűen érinthető, kiterjedt fémszerkezet is van, egyenpotenciálú hálózatot kell kialakítani. Az egyenpotenciálú há1ózatot össze kell kötni a védővezetővel, akár nullázott a hálózat, akár nem. Nullázott há1ózat esetén a szabvány 3.3.2. szakasza érintésvédelmi megoldások kialakításáról a következőket írja elő:

Össze kell kötni az egyenpotenciálú hálózatot a nullavezetővel ott, ahol a közelben olyan természetes földelés van, amely önállóan is számottevőnek minősül.

Minden épületbe való csatlakozásnál létesíteni kell egy önállóan is számottevő földelést ott, ahol ilyen számottevőnek minösü1ö természetes földe1és nincs, és az épü1etbe csatlakozó hálózat közvetlenül földelt üzemi vezetőjét ennek fölhasználásával földelni kell.

Önállóan is számottevő földelés a szabvány 1.5.1.7 szakasza szerint a talajban fekvő olyan nem villamos földelés céljára készített fémszerkezet, amelynek hatásos (a talajfelszínnél lega1ább 0,5 m-rel mélyebben lévő) részeinek hossza lega1ább 4 m.

A következő kérdés:

Milyen keresztmetszet van az összekötés kivitelére előírva?

A védöösszekötő-vezetők keresztmetszetéről az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány intézkedik. A szabvány 544.1.1. szakasza szerint a fő földe1ökapocshoz csatlakozó vezetők keresztmetszete legalább 6 mm2 es rézvezető, vagy 16 mm2 es alumíniumvezető, vagy 50 mm2 es acél anyagú vezető legyen. Rézvezető esetén nem kell 25 mm2 nél nagyobb keresztmetszetűre vá1asztani a gerincvezetőt. A kiegészítő, (illetve a leágazó) védőösszekötő-vezető vezetőképessége legalább a fele legyen a megfelelő védővezető vezetőképességének, de nem lehet kisebb, mint 2,5 mm2 réz, mechanikailag védett, illetve 4 mm2 réz mechanikailag nem védett kialakítás esetén. A korábban érvényes magyar nemzeti szabvány, az MSZ 172-1:1986 szabvány 3.2.4.4. szakasza lényegében ezzel megegyező előírást tartalmazott.

Milyen esetben kötelező a kiépítés?

Új villamos berendezések létesítése vagy meglévő létesítmények villamos berendezéseknek felújítása, vagy csak az érintésvédelem felújítása esetén feltétlenül be kell tartani az érvényes szabványok (MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat) előírásait. Ha csak új gázberendezéseket szerelnek fel, akkor emiatt szabvány értelmében nem kell a meglévő villamos berendezéseken változtatni. A gáztörvény azonban a gázszolgáltató vállalatoknak bizonyos felhatalmazást ad a gázberendezések biztonsági követelményeinek ellenőrzésére.

  • A gázcső elektrolitikus korróziója.

Amíg a teljes gázcsőhálózat fémből volt, egyes helyeken katódvédelmet alkalmaztak, ilyen esetben az egyenpotenciálú összekötést a szigete1ö közdarabnak a gázfogyasztók fe1é eső oldalára kellett kötni. Most ha az utcai hálózat műanyagból van, a bekötő rövid fémcsőszakaszon keletkezhetnek korróziós lyukak. Ezek oka nem az egyenpotenciálú összekötés, hanem az a galvánfeszültség, amely a beton lúgos és a talaj savas kémhatása miatt keletkezik. Megoldás a csőnek a betontól való műanyag fóliás elszigetelése. Ma már a legtöbb esetben a fém gázcső maga is el van látva műanyag bevonattal, így korróziós probléma csak e bevonatnak az építkezés során történő megsérülése esetén lép fel.

  • Fémharisnya áthidalása

A gázkészülékeknek hajlékony műanyag bekötőcsöveit mechanikailag fémharisnyával védik. Ezeknek a villamosan jó (fémes) csatlakozása a hollandi anyákban nem minden összekötő csőtípusnál van biztosítva. Többször előfordult, hogy ezek a bekötés mellett fel izzottak (mindig a bekötés mellett, tehát az összekötődarabon belüli-a harisnya és a hollandi anya közötti-rossz kontaktusnál, és sohasem a harisnya közepén, mert ott a hűtőhatás megfelelő).

a felizzott harisnyaszálak átégették a műanyagot, s meggyújtotta gázt.

Ezt a jelenséget a harisnya villamos áthida1ásával lehet teljesen kiküszöbö1ni. Az áthidalás hiánya balesetveszélyt jelent-sajnos történt is már emiatt halálos baleset. Ez is arra hívja fel

a figyelmünket, hogy nem elhanyagolható részletkérdésről van szó-adott esetben emberélet múlhat egy helytelen műszaki megoldáson.

 Összegezve a leírtakat

-Az épületekbe újonnan bekötendő gázcső csatlakozásokat és a villamos részt tartalmazó gázkészülékeket (beleértve a fémharisnya áthida1ásokat is!)be kell kötni az épület védőösszekötő-vezető rendszerébe.

-A bekötést illetve az áthida1ást villamos szakember végezze, legalább 2,5 mm2 vagy 4 mm2 keresztmetszetű rézvezetékkel.

-A bekötést érintésvédelmi vizsgát tett szakember ellenőrizze szerelői ellenőrzés formájában, és a bizonylatot is ő állítsa ki a 8.3.4 alfejezetben bemutatott minták alapján. (Megjegyezzük, hogy a mintáktól nem ajánlott eltérni, ugyanis ezeket érintésvédelmi munkabizottság dolgozta ki és a gázszolgáltató társaságok is elfogadták.)

A helyszíni vizsgá1at alapján kell eldönteni, hogy a kétféle bizonylati forma közül melyiket kell alkalmazni: meglévő, vagy újonnan kiépített gázcső há1ózatról van-e szó. Régi épületeknél előfordulhat, hogy nem szükséges az egyenpotenciálú összekötések kiépítése-ezt is írásban kell rögzíteni.

Napi villanyszerelő vicc :)

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet részletek, VMBSZ

5. ellenőrzés: minden olyan tevékenység, amely e rendelet hatálya alá
tartozó villamos berendezés állapotának megfelelőségét vizsgálja a
berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból
követelményeket tartalmazó szabványok részletezése szerint

13. karbantartás: a villamos berendezések tervszerű, megelőző
állagmegóvása, javítása, tisztítása, a szükséges cserék és pótlások elvégzése,
esetenként az üzemi meghibásodás előzetes elhárítása, amely nem jelenti a
villamos berendezés élettartamának növelését vagy kapacitásának számottevő
bővítését, elmaradása pedig az élettartam csökkenését eredményezi

18. magánvezeték: a Vet. 3. § 44. pontja szerinti fogalom

22. szabványossági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes – a
méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó –
különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely
alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy
azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások
valamennyi kritériumát

24. szerelői ellenőrzés: legalább erősáramú villamos szakképzettség alapján
végzett ellenőrzés, amelyhez a szigetelésellenállás-mérésen kívül nem
szükséges az áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatása céljából
műszeres mérés és a mérési eredmények kiértékelése

27. üzemeltető: a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes
személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely a villamos berendezéssel
rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult
annak üzemeltetésére feljogosított

29. vezetékhálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer
hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt, valamint ezek
tartószerkezetei

30. villamos berendezés: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek
meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, beleértve
az összes olyan villamos szerkezetet, amely a villamos energia termelésére,
szállítására, átalakítására, elosztására, tárolására és felhasználására, az
elsődleges és másodlagos villámáramok vezetésére szolgál, de nem minősül
villamosműnek; továbbá a felhasználói berendezés, az elektromos gépjármű
energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas
töltőállomás, a közvilágítási berendezés, a közvilágítási elosztóhálózat,
valamint az összekötő berendezés; a villamos berendezés részét képezi a vele
fémes vezetői összeköttetésben lévő villámvédelmi berendezés és annak részét
képező földelő berendezés is

Villamos
Műszaki Biztonsági Szabályzat
 VMBSZ

1.1.22. A villamos berendezésen áramütés elleni védelem szempontjából
időszakos szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. A lakóépületek
fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem
utáni és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett
felhasználói berendezései esetében a szabványossági felülvizsgálat
elhagyható. A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején
érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik. Korábbi előírások
szerint létesített – a vizsgálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő –
berendezések esetén a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása az
érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban
meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron
következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően
végzendő el.

1.1.22.1. A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából
történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés
használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője
a) az iparszerűen alkalmazott villamos üzemű kéziszerszámokon és
hordozható biztonsági transzformátorok esetén legalább évenként,
b) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos
berendezésen, 1000 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos
berendezésen, valamint e rendelet szerinti épületnek nem minősülő építmény
50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
továbbá jelentős villamos berendezésen legalább 3 évenként,
c) egyéb esetben legalább 6 évenként végezteti el.

1.1.22.2. Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden
esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni. A
felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje az
érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban
meghatározott időpont. A villamos berendezés áramütés elleni védelemmel
kapcsolatos időszakos szabványossági felülvizsgálatának határideje az előző
felülvizsgálat naptári napjának megfelelő napon jár le a felülvizsgálat
esedékességének évében.

1.1.24. A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak
akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás
és a veszélyes helyzet vagy állapot megszüntetését igazolja. Ennek során
figyelembe kell venni a következőket:
a) Ha a meghibásodás észlelésekor vagy időszakos ellenőrzéskor végzett
vizsgálat közvetlen tűzveszélyt vagy közvetlen életveszélyt mutat ki, az
érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a hiba
kijavítása utáni eredményes vizsgálatot követően szabad újra bekapcsolni.

b) Ha a meghibásodás észlelésekor vagy az időszakos ellenőrzéskor végzett
vizsgálat olyan meghibásodást vagy hiányosságot mutat ki, amely nem okoz
közvetlen tűz- vagy életveszélyt, akkor a veszély súlyosságának és a kijavítás
lehetőségeinek mérlegelése alapján a javításra ütemtervet kell készíteni, s ezt
írásban kell rögzíteni. Ha az ütemtervben rögzített határidőre a javítás nem
készül el, akkor legkésőbb e határidő napján az érintett berendezésrészt le
kell választani a hálózatról, s ezt csak a meghibásodás elhárítása vagy a
hiányosság kiküszöbölése utáni eredményes vizsgálatot követően szabad
visszakapcsolni.

1.3.34. Üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a fogyasztói berendezését
tápláló összekötő berendezésen lévő kismegszakítókat visszakapcsolni, és a
szakképzetlen személyek által is kezelhető (becsavarható) olvadóbiztosítókat
cserélni, kivéve, ha ezek elzárt villamos kezelőtérben vannak, vagy elzárt
villamos berendezésnek minősülnek, vagy az üzemviteli megállapodás ezt
tiltja. Üzemviteli megállapodásban szereplő tiltás esetén azt a berendezés
kezelőszervénél egyértelműen jelölni szükséges.

1.3.37. Ha az összekötő berendezés karbantartása, átalakítása bővítése
áramszünettel jár, ez 12 órán belüli időtartamra a felhasználó három
munkanappal előbbi értesítése esetén – ellenkező megállapodás hiányában – a
felhasználó hozzájárulása és kártalanítása nélkül is elvégezhető; ennél
hosszabb áramszünet csak a felhasználóval történő megállapodás alapján
tartható.

1.4.8. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének a berendezést úgy kell
karbantartania, hogy az közvetlen életveszélyt, közvetlen tűzveszélyt ne
okozzon, s berendezéseinek állapota ne veszélyeztesse a közcélú hálózat, a
csatlakozó berendezés, valamint az összekötő berendezés üzembiztonságát
vagy a veszélyt okozó berendezésrészt – annak kijavításáig vagy lebontásáig –
haladéktalanul le kell kapcsolnia a hálózatról.

1.4.10. Ha a felhasználói berendezésben áram-védőkapcsoló van felszerelve,
annak működőképességét legalább félévente, építési felvonulási területen
üzembe helyezéskor és havonta az üzemeltetőnek a próbagomb
megnyomásával ellenőriznie kell. Az áram-védőkapcsoló működőképességének
ellenőrzéseit – kommunális, lakó- és egyéb épületekben üzemeltetett
felhasználói berendezések kivételével – bizonylatolni kell, és a bizonylatokat az
üzemeltető köteles legalább a felhasználói berendezés következő időszakos
ellenőrzéséig megőrizni, és úgy tárolni, hogy az hozzáférhető legyen.

 

 

Villanyszerelési árak.

Gyakori kérdés, hogy mi mennyibe kerül. Árak! 🙂

Villanyszerelés árak.

Biztosítéktábla csere vagy más néven lakáselosztó cseréjének ára.

Villanytűzhely bekötésének ára.

Hibaelhárítási árak. Óradíj vagy egyszeri egy összegű díj?

 

Lakásfelújítás ára.

Nem négyzetméterre és nem is szerelvények száma (kiállások) szerint számolunk, hanem személyes felmérés után tudunk pontos árat adni.

Azonban a tapasztalat az, hogy nagyságrendileg egy 50 nm-es lakás/ház újra szerelése anyag és munkadíjjal. Átlagos igények esetén 500-600 eft körül mozog. Persze sok változó van ami az árat elmozdíthatja. Természetesen ez számlás ár, így a garancia miatt sem kell aggódni. Nem szeretnénk a legolcsóbbak lenni, remélem nem is vagyunk!

Teljesítménybővítés ára.

Visszakapcsolás ára.

Villanyszerelés árak.

Biztosítéktábla csere vagy más néven lakáselosztó cseréjének ára. 28 000 Ft-tól

Villanytűzhely bekötésének ára. 12 000 Ft-tól 19 000 Ft-ig

Hibaelhárítási árak. 16 000 Ft-tól

Teljesítménybővítés ára, visszakapcsolás ára. Az ELMŰ-s aloldalunkon megtalálható.

Kiszállási díj nincsen!

Részleteket kolléganőnk tud mondani: 06 70 500 22 05

Teljesítménybővítés esetén felmerülő díjak.

Ezek az összegek az ELMŰ-nek fizetendők.

  • Csatlakozási díj.
    A 32 amper feletti részre amperenként fizetendő. 4572 Ft
  • Csatlakozó vezeték létesítési díj. 15132 Ft
  • Áramkorlátozó cseréje, Zárópecsét elhelyezése. 7565 Ft